Kósa Lajos volt fideszes frakcióvezető a parlamenti testület előtt tagadta személyes felelősségét a jegybanki alapítványok vagyonának titkosítási kísérletében, és az MNB vezetésére hárította a jogi érvelés eredetét.
MNB kamatdöntés – 2026. október 2. 02:00 előtti hírek
Az MNB kamatdöntéséről: a Magyar Nemzeti Bank vezetése döntést hozott az alapkamatról, amit az alacsony infláció ellenére nem változtatott meg.
2026. október 2. 02:00 előtti hírek Legfrissebb hírek
Matolcsy György volt jegybankelnököt és Varga Mihály volt nemzetgazdasági minisztert, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi elnökét hallgatja meg következő ülésén az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság.
Az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság csütörtöki ülésén meghallgatott két fideszes politikust, Kósa Lajost és Bánki Eriket. A bizottság következő ülésére beidézték Varga Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét és Matolcsy György volt jegybankelnököt.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi vagyonkezelését és az alapítványi pénzek sorsát vizsgáló parlamenti testület elrendelte a volt jegybankelnök beidézését. Az MNB-ügy menetét és a meghallgatások hátterét négy önálló részletben vázoljuk fel.
A bizottság csütörtökön szavazott Varga meghallgatásáról, aki rövid időn belül jelezte, hogy részt vesz az ülésen.
Varga Mihály személyesen is részt vesz az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatásán – jelentette be a jegybankelnök a Facebookon. A testület csütörtökön döntött arról, hogy őt és elődjét, Matolcsy Györgyöt is meghallgatja.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezte az MNB-törvénynek azt a 2016-os módosítását, amely a jegybanki alapítványok gazdálkodásával kapcsolatban jelentősen megnehezítette volna az adatigényléseket – mondta Bánki Erik volt fideszes országgyűlési képviselő az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság csütörtöki ülésén, amelyen Kósa Lajost, a Fidesz volt frakcióvezetőjét is meghallgatták.
A parlamenti vizsgálóbizottság az MNB-alapítványok ügyében hallgatta meg a 2016-os jegybanktörvény-módosítás két egykori fideszes kulcsszereplőjét, akik szerint amiért a hozzájuk kötődő jogszabály soha nem lépett hatályba, nem látják, miért lenne felelősségük az ügyben.
A jegybank elnöke Facebook-posztban reagált arra, hogy az MNB-ügyet vizsgáló bizottság beidézte őt a következő ülésére.
A jegybankelnök mellett Matolcsy Györgyöt is meghallgatják.
A parlamenti testület az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgálja, a két korábbi és jelenlegi jegybankelnököt több körben is meghallgatnák.
Belföld
Matolcsy György volt jegybankelnököt és Varga Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnökét is meghallgatja a következő ülésein az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság.
Matolcsy György volt jegybankelnököt és Varga Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnökét is meghallgatja az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság. A meghallgatások időpontját a testület csütörtöki ülésén döntötték el. A bizottsági ülés élőben is nyomon követhető lesz.
Kósa Lajos szerint a parlamenti vizsgálóbizottságoknak a „vízgereblyézésen” és a politikai vitákon kívül nincs sok értelmük.
Belföld
A bizottság következő ülését 3-4 hét múlva tartják meg. The post Beidézték Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt az MNB-ügyet vizsgáló bizottság következő ülésére first appeared on 24.hu.
Az MNB gazdálkodását feltáró parlamenti vizsgálóbizottság csütörtökön ült össze először, ekkor döntöttek a jelenlegi és volt jegybankelnök meghallgatásáról.
A volt jegybankelnököt és a volt pénzügyminisztert több körben tervezik meghallgatni
Matolcsy György volt jegybankelnököt és Varga Mihály volt nemzetgazdasági minisztert, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi elnökét hallgatja meg következő ülésén az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság.
Matolcsy György volt jegybankelnököt és Varga Mihály volt nemzetgazdasági minisztert, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi elnökét hallgatja meg következő ülésén az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság.
Gazdaság
A bizottság következő ülését 3-4 hét múlva tartják meg, Matolcsyt és Vargát több körben tervezik meghallgatni.
Az egykori fideszes képviselők szerint a hozzájuk köthető, „elvesztette közpénz jellegét” törvényjavaslat sosem lépett hatályba, így értelmetlen volt meghallgatni őket az MNB-alapítványok ügyében.
A volt jegybankelnök mellett Varga Mihályt is meghallgatják.
Belföld
Egyhangú szavazással döntöttek így.
Bánki Erik szerint nincs érdemi oka annak, hogy a parlament MNB-ügyet vizsgáló bizottsága meghallgassa, mert az a 2016-os törvény, amelynek benyújtója volt, eredeti formájában soha nem lépett hatályba. A volt fideszes képviselő azt mondta, az MNB alapítványainak későbbi befektetéseiről és az Optima-csoport ingatlanügyleteiről sem volt tudomása. A vizsgálóbizottság ugyanakkor arra kíváncsi, hogyan készült az alapítványi vagyon jogi helyzetét rendező törvény, kikkel egyeztettek róla, és mit tudhat
Ülésezett az MNB-botránnyal foglalkozó vizsgálóbizottság. Bánki Erik nem tudja, hogyan került a kezébe az ő nevét viselő „elvesztette közpénzjellegét” törvényjavaslat, amit a Matolcsy György vezette MNB készített. Kósa Lajos szerint egy vizsgálóbizottság nem jó másra, mint vízgereblyézésre.
„Az alapítványi pénz alapítványi pénz. Pont. Semmi más státusza nincsen” – mondta tíz éve Kósa Lajos egykori fideszes képviselő. Mi történt? Elkezdődött csütörtökön a Parlamentben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottságának ülése, ahol Kósa Lajos és Bánki Erik egykori fideszes országgyűlési képviselőket hallgatják meg, írja a Telex tudósításában. Részletek. A két […] The post „Elveszíti közvagyon jellegét” – Két kulcsembert hallgatnak meg az MN
Kósa Lajost és Bánki Eriket is beidézte az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság, amely a jegybanki alapítványok gazdálkodásának nyilvánosságát korlátozó 2016-os törvényjavaslat körülményeit is feltárná. Bánki vitatta meghallgatásának indokoltságát, a képviselők pedig a javaslat előkészítőiről és a jegybank vezetésének esetleges szerepéről kérdezték.
Két, egykori fideszes országgyűlési képviselő, 266 milliárd forint közvagyon jellegét elveszítő közpénz és rengeteg kérdés a parlamenti MNB-s vizsgálóbizottság meghallgatásán. The post Bánki Erik nem is érti, mit keres az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság előtt first appeared on 24.hu.
Kósa Lajos és Bánki Erik nem értették, miért kell az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság elé állniuk. „Hajrá, én csak sok szerencsét szeretnék önöknek kívánni, nagyon jó ez a bizottságosdi” – mondta Kósa a bizottságnak címezve.
Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság a mai napra idézte be a Fidesz két korábbi vezető politikusát: Kósa Lajost, korábbi frakcióvezetőt, valamint Bánki Eriket, aki benyújtotta az érintett törvényjavaslatot.
A Joint Venture Szövetség elemzése szerint most van az ideális időpont az árrésstop kivezetésére, mivel a jelenlegi alacsony infláció a csökkenő élelmiszerárakkal, az erős forint árfolyam, illetve az MNB hosszú távú inflációs céljának csökkentése megteremtették a kivezetés ideális gazdasági környezetét.
Magyar Péter a Fidesz tiltott pártfinanszírozásának vizsgálatát kérte számon, az Állami Számvevőszéken, amely szerint azonban a kampányfinanszírozás ellenőrzése már folyamatban van, és az NKA-ügyre is kiterjed. Az ÁSZ visszautasította a miniszterelnök állításait, és az MNB alapítványainak ügyében végzett korábbi vizsgálatára is felhívta a figyelmet.
Illetve az MNB-alapítványokról is kérdezték.
2026 második negyedév végén átlagosan 0,6 százalékkal voltak alacsonyabbak a lakásbiztosítási díjak, mint egy évvel korábban; eközben a biztosítók által ingatlanra nyújtott maximális szolgáltatások mértéke közel 10 százalékkal nőtt – derült ki az MNB Lakásbiztosítás-indexéből.
A szakember korábban a Magyar Nemzeti Bankban, majd az MNB-EduLabnál is dolgozott, és kiválóan beszél többek között kínaiul is.
Több mint 6 milliárd forint ellopását akadályozták meg a bankok a második negyedében, ugyanakkor jelentősen megugrott, 5,4 milliárd forintra nőtt a sikeresen végrehajtott átutalásos csalások értéke. A növekedés a vállalati szektort érintette, itt az átlagos kárérték 6,4 millió forint volt, míg a lakosság esetében 715 ezer forint – számolta ki az Azénpénzem az MNB legfrissebb adataiból.
Gazdaság
A napokban úgy tűnik, ha valaki egy pillanatra elfordítja a fejét, máris lemarad egy újabb feljelentésről, gyanúsításról, vagy éppen az Orbán-rendszer szennyesének kitálalásáról. Egy konferencián kiderült például, hogy az MFB-ből 2000 milliárd forint került magántőkealapokba – jelentős részben politikai alapon, 4-5 üzleti körhöz. Matolcsy szerint nem csak őt, az előtte és utána regnáló MNB-elnököket is vizsgálni kellene.
Gazdaság
Kurali Zoltán, az MNB alelnöke több fórumon is a magyar euró hitelességéről beszélt. A piac úgy véli, hogy az euró bevezetése nagyon sokat dobna a magyar befektetések értékén.
A Magyar Nemzeti Bank új vezetése feljelentést tett hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt öt tulajdonában álló ingatlan értékvesztésével összefüggésben.
A volt jegybankelnök szerint az MNB alapítványaiba került vagyon közpénz maradt, ezért szerinte indokolt annak teljes körű ellenőrzése.
Miközben a hatóságok az MNB-alapítványok vagyonának sorsát vizsgálják, a volt jegybankelnök fia hónapok alatt egész cégbirodalmat vont az érdekeltségi körébe. A 444.hu feltárása szerint a dubaji Minelley-n keresztül budapesti ingatlanok, vendéglátóhelyek, egy sörfőzde, egy Balaton-felvidéki kastély és egy míkonoszi villa is közelebb került hozzá.
Az MNB az euróövezethez való közeledés egyik lépéseként 2028-tól 3-ról 2,5 százalékra csökkenti inflációs célját, miközben a jegybank alelnöke szerint legkorábban 2032-ben kerülhet sor a közös valuta bevezetésére. A döntő kérdés azonban nem a céldátum, hanem az, hogy Magyarország képes-e tartósan olyan inflációs, költségvetési és gazdasági pályát követni, amelyről a befektetők is elhiszik, hogy valóban az euróhoz vezet?