Nem szűnt meg a végrehajtói bűnszervezet működése a Schadl-Völner páros "lekapcsolásával", az a kormányváltásig folytatódott - jelentette ki az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságának szerdai budapesti ülésén Kiss Ferenc volt önálló bírósági végrehajtó.
Schadl-Völner ügy
A Schadl-Völner ügy egy bűnszervezeti botrány, amelyben bírósági végrehajtók voltak érintettek. A rendőrség által lekapcsolt Schadl-Völner páros után is működött a szervezet, és milliárdos visszaélésekre kerültek sor az Orbán-kormány alatt.
Egy volt miniszter neve is felmerült, illetve két, állítólag áltitkosszolga is, akik a Völner-Schadl-ügy után próbálhatták csitítani a továbbra is korrupt rendszer ellen lázadozó végrehajtókat. A fideszes bizottsági tag szerint azonban bárki ki tud találni névtelen titkosszolgálati szereplőkről szóló sztorikat.
Hosszú évek óta tesznek feljelentést a végrehajtók ügyében, de nem történt semmi – derült ki a parlamentben.
Ki akarta fentről leállítani a Schadl–Völner-ügyet?
Hivatalosan is beidézteti a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatóját a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti bizottság, miután felmerült, hogy korábban felsőbb utasításra kísérelték meg leállítani a Schadl–Völner-ügy nyomozását.
A parlamenti vizsgálóbizottság elnöke arra kíváncsi, hogy ki szólt le fentről a főrendőrnek, hogy el kéne sikálni Völner Pál korrupciós ügyét.
A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője a parlament végrehajtási visszaéléseket vizsgáló testülete előtt részletezte a Schadl–Völner-ügy leginkább vitatott mellékszálát, és határozottan tagadta a politikai iratmanipulációkat.
A parlamenti vizsgálóbizottság szerdai ülésén Fürcht Pál arról beszélt, Tomint a Schadl–Völner-ügy leállítására utasították.
„Ha nincsen Tomin Szilvia, akkor ma nincs Schadl–Völner-ügy” – mondta bizottsági meghallgatásán a KNYF korábbi vezetője.
Súlyos állítások hangzottak el a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság ülésén. Ezt állította Toroczkai László, a testület elnöke, aki az ATV Egyenes Beszéd című műsorában bejelentette: beidézi a Nemzeti Védelmi Szolgálat korábbi vezetőjét, hogy kiderüljön, kik próbálták már a kezdeti szakaszban leállítani a Schadl–Völner-ügyet.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat tábornoka egy személyautó hátsó ülésén figyelmeztette az ügyészséget arról, hogy felsőbb utasításra le kell állítani a Völner–Schadl-ügy előkészítését. A nyomozást végül egy gyors belső feljelentéssel sikerült elindítani, ám a bizonyítékok megsemmisítésére is érkezett parancs. A vizsgálóbizottság előtt megjelent volt főügyész vallomásának részletei négy különálló pontban tárják fel a történteket.
A felfüggesztett főügyész Schadl–Völner-ügy lehallgatási anyagairól beszélt a parlamenti vizsgálóbizottság előtt.
A Schadl–Völner-ügy nyomozásában is részt vett a korábban legfőbb ügyésznek jelölt Szathmáry Zoltán testvére, aki a titkosszolgálattól érkezett az ügyészségre, majd oda is tért vissza, és később fontos szerepe volt az aranykonvoj-ügyben.
Egy autó hátsó ülésén közölték Fürcht Pállal, hogy le kell állítani a Völner Pált érintő eljárást. A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője a parlamenti vizsgálóbizottság előtt szerdán a többi között arról is beszélt, hogyan akadályozták meg a nyomozás megszüntetését, miért rejtették el a lefoglalt adatok másolatait és milyen beavatkozási kísérletekkel találkoztak a végrehajtói korrupciós ügyben.
Ezt végül Polt Péter javaslatára elvetették, Fürcht szerint pedig az nyert bizonyosságot, hogy Varga Judit semmit nem tudott az ügyről.
Vizsgálóbizottság elé állt a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi főügyésze.
A nyilvános szóbeli meghallgatásán a KNYF egykori vezetője tisztázta, mi zajlott a színfalak mögött, ezzel tovább borzolhatja a végrehajtásokkal kapcsolatos botrányokat. Az aranykonvojügy nyomozását, és a Schadl–Völner-féle korrupciós ügyeket is új megvilágításba helyezve.
A Központ Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője azt mondta: a Nemzeti Védelmi Szolgálat tábornoka figyelmeztette, és közösen érték el, hogy folytatódjon az eljárás. Fürcht szerint Varga Judit miniszterként nem tudott a visszaélésekről, együttműködőként be is akarták vonni az eljárásba. A volt főügyészt soron kívül hallgatják meg a parlament végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtt.
A Parlament Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságának szerdai ülésén meghallgatták a Központi Nyomozó Főügyészség volt vezetőjét, Fürcht Pált, aki önként jelentkezett az Országgyűlésnél, és adta meg elérhetőségeit. A korábbi főügyész beszélt a Magyar Péterrel való kapcsolatáról, a végrehajtói visszaélésekről, a Völner-Schadl-ügyről, Varga Juditról, valamint arról, hogy politikusok vagy azok munkatársai belenyúlhatta-e az ügyészség irataiba.
Délután kettőkor kezdődött az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságának következő ülésén Fürcht Pál korábbi főügyész meghallgatása. Fürcht ügyvédje, Horváth Lóránt a meghallgatás előtt a Klubrádiónak azt mondta, a bizottsági meghallgatások központi kérdése a titoktartás témaköre, viszont mivel a tagjai a bizottságnak minősített személyek, ezért gyakorlatilag előttük bármit feltárhat.
A korábbi főügyészt „a végrehajtási visszaélésekkel kapcsolatban” kérdezték a parlamenti képviselők. Varga Judit szerinte nem tudott visszaélésekről, de ő mint főügyész a Schadl–Völner-ügyben kapott felülről utasításokat. A vizsgálóbizottság elnöke reméli, hogy a későbbi zárt ülésen többet is megtudhatnak konkrét személyekről.
Fürcht Pál a vizsgálóbizottság ülésén a Schadl–Völner-ügyről beszélt.
Parlamenti tényfeltáró bizottságba várják délután Fürcht Pált, az egykor fontos ügyekben nyomozó, azóta azonban politikai nyomásgyakorlásról beszélő volt főügyészt. A Völner-Schadl-ügyről és Magyar Péter telefonos ügyéről is beszél a várakozások szerint, előbbi ráadásul Magyar Péter politikai felemelkedésének egyik fontos mozzanata volt, felmerült benne Rogán Antal neve, és erről beszélt Varga Judit is a hírhedt diktafonos felvételen is.
Súlyos következményei lehetnek Fürcht Pál volt főügyész parlamenti meghallgatásának – erről beszélt Horváth Lóránt ügyvéd az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A jogász szerint ügyfele olyan információkkal rendelkezik, amelyek alapvetően megváltoztathatják az eddig ismert ügyek megítélését, és az ügyészség működésére is új megvilágítást vethetnek.
A parlamenti ellenzéken múlik, hogy a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság meghallgatja-e a Központi Nyomozó Főügyészség volt vezetőjét. Fürcht Pál kész beszélni, de ahhoz, hogy szót kapjon, meghallgatását napirendre kell venni. Ehhez pedig ebben az esetben a Tisza Párt kevés, mert a vizsgálóbizottságban nemhogy kétharmados, egyszerű többsége sincs.
Személyesen jelent meg az Országgyűlés Hivatalában Fürcht Pál. Toroczkai László azonnal soron kívüli meghallgatást hirdetett, ez pedig megváltoztathatja az aranykonvojügy nyomozását, és a Schadl-Völner féle korrupciógyanús ügyeket is.
Fürcht Pál a Schadl–Völner-ügyben arról is tanúskodhat, hogyan befolyásolták a nyomozásokat.
Hat korábbi igazságügyi minisztertől vár választ az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága arra, hogyan működhetett éveken át a súlyos korrupciós gyanúval érintett végrehajtói rendszer? A meghallgatásra kijelöltek között van Varga Judit, Navracsics Tibor, Trócsányi László és Tuzson Bence is, miközben két korábbi tárcavezetőtől írásos beszámolót kérnek. A Schadl–Völner-ügy hátterét és a végrehajtói kinevezések körüli visszaéléseket feltárni kívánó testület több mint h
Hat egykori igazságügyi miniszter, egy korábbi államtitkár és egy volt önálló bírósági végrehajtó meghallgatásáról döntött az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottsága. A testület célja a hazai végrehajtói hálózat átfogó átvilágítása és a Schadl–Völner-ügy hátterének feltárása, hogy a jövőben egy igazságosabb, emberségesebb és nonprofit alapon működő rendszer jöhessen létre.
Egyelőre nem találtak hatóságót, amely meghallgatná Fürcht Pált – az Országgyűlés lehet az a fórum, ahol tanúvallomást tehet akár Magyar Péter telefonügyéről, akár arról, hogy Rogánék valóban tüntettek-e el neveket a Schadl–Völner-ügy irataiból. Közben újabb három ügyész került fontos pozícióba, a legfőbb jelölt pedig várakozik.
Még keressük a hatóságot, ahol vallomást tehet Fürcht Pál. A Központi Nyomozó Főügyészség már jelezte, hogy ott biztosan nem hallgatnák meg a volt főügyészt, aki Magyar Péter telefonügye mellett a Schadl-Völner-ügy ügyészségi vonatkozásairól is beszélne. Lehetséges, hogy ez első körben az Országgyűlés egyik bizottsága lesz, bár eddig nem érkezett megkeresés – számolt be a Reggeli gyorsban dr. Horváth Lóránt, aki Fürcht jogi képviselője a lemondásával összefüggésben indult fegyelmi eljárásban.
Elévülésre hivatkozva megszüntette a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár ellen indított előzetes vizsgálatot. A bejelentők kifogást terjesztettek elő a döntéssel szemben. Az ügy nem a Schadl–Völner-féle korrupciós ügyhöz, hanem a volt politikus egy korábbi, a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét sértő nyilatkozatához kapcsolódik.
Megszüntette a Budapesti Ügyvédi Kamara a Völner Pál ellen indított előzetes fegyelmi vizsgálatot, így a Schadl–Völner-korrupciós per másodrendű vádlottja továbbra is ügyvédként dolgozhat. A volt igazságügyi államtitkár ellen két magánszemély kezdeményezett eljárást, miután a bíróság jogerősen megállapította, hogy megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét. A fegyelmi biztos azonban úgy ítélte meg, hogy az esetleges felelősségre vonás már elévült, ráadásul a kifogásolt nyilatkozat nem k
Megszűnt a Schadl-ügy másodrendű vádlottja ellen indított fegyelmi eljárás.
Magyar Péter arról beszélt, hogy SMS-ben tudatta vele a volt főügyész, miről készül vallomást tenni – például a Schadl–Völner-ügyben.
Magyar Péter a parlamentben arról beszélt, hogy Fürcht Pál volt főügyész nemcsak a 2024-es telefonügyben, hanem a Völner–Schadl-ügyben is kész lehet tanúskodni. A miniszterelnök szerint az egykori ügyészségi vezető olyan információkkal rendelkezik, amelyek kellemetlenek lehetnek a Fidesz számára.