A francia középiskolások tiltakozása már 250 ezres demonstrációsorozattá nőtte ki magát, és a teljes társadalom elégedetlensége is fűti az akciót. Hosszú ideje nem volt ilyen súlyos tiltakozás a közoktatásban, amely mögé mára politikai erők is felsorakoztak. Emmanuel Macron francia elnök népszerűsége mélyponton áll. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, Fejérdy Gergely elemezte a helyzetet az InfoRádióban.
Franciaország – Külföld hírek – 2026. október 7. 21:00 előtti hírek
2026. október 7. 21:00 előtti hírek Legfrissebb hírek
A francia diáklázadások háttérben felsejlenek az ország egyre romló gazdasági mutatói is. Vajon sikerül-e Macronnak úrrá lennie a helyzeten? Ha nem, akkor Le Pen vagy a baloldal profitál inkább a jelenlegi káoszból? The post Szélsőséges erők profitálhatnak a franciaországi diáklázadásokból first appeared on 24.hu.
Tanárhiány, túlzsúfolt osztályok és leromlott iskolaépületek miatt tiltakoznak hetek óta a francia középiskolások, akik mellé keddre már szülők, pedagógusok és a szakszervezetek is felsorakoztak. A rendőri fellépés során több tizenéves súlyos sérüléseket szenvedett, miközben a kormány az iskolák újranyitását követeli, és október végére ígér javaslatokat a diákok problémáira.
A francia miniszterelnök évtizedek óta nem látott erőszakhullámról beszélt.
A kormány lépett a súlyos incidensek után.
Külföld
A francia belügyminiszter felfüggesztette a kábítógránátok használatát a középiskolás tüntetéseken, miután egy 15 éves fiú elvesztette a kezét Lens-ban.
Az amerikai alelnök exkluzív interjúban üzent Iránnak. A németeknek komolyabban kellene venniük kormányuk figyelmeztetését, hogy Ukrajna támogatása Németország biztonságát szolgálja. Franciaországban a baloldal lázadást szít a jóléti állam védelmében, jóllehet az ország ezt a szintet már nem tudja fenntartani. Témák és vélemények a világsajtóból.
A bevándorlást és az iszlámot tette felelőssé Donald Trump amerikai elnök kedden a franciaországi diáktüntetésekért.
A két szomszédos országban ismét erőszakossá váltak a tüntetések, miközben Donald Trump amerikai elnök a nagy népességcsere-elméletet terjeszti a helyzetről.
Emmanuel Macron kedd estére összehívta a minisztereket.
A szakértő szerint Magyarországnak nagyon oda kell figyelnie.
Soós Eszter Petronella politológust kérdeztük a franciaországi tiltakozásokról.
A különleges műalkotás Salvador Dalíhoz is kötődik.
A történtek azért különösen jelentősek, mert Franciaország nukleáris arzenáljának egyik legfontosabb elemét éppen a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakéták jelentik
Franciaország és Németország új eszközökkel gyorsítaná az uniós kereskedelem védelmét. A közös terv elsősorban Kína piactorzító gyakorlatait célozza, és a magyar gazdaságot is érinti: az Orbán-kormány által támogatott beruházásokkal az új kabinetnek is számolnia kell a brüsszeli tárgyalásokon.
Ha a mérsékelt jobb- és baloldalon nem veszik észre, hogy mennyire nem képesek érvényes válaszokat adni a mai világ problémáira, akkor nemcsak, hogy hatalomra jut valamelyik szélsőség, de az ország is lejtmenetbe kerül – írja publicisztikájában a francia európai parlamenti képviselő.
Egyre jobban elszabadul a franciaországi diáktüntetés-sorozat.
Franciaország-szerte elbarikádozták a középiskolákat és utcára vonultak a diákok az oktatás romló állapota miatt.
A megmozdulások már több száz intézmény működését bénítják meg, miközben a 2027-es elnökválasztás előtt egyre súlyosabb politikai teherré válik az elégedetlenség
Csaknem 400 iskola maradt zárva Franciaországban, miután az oktatási körülmények és a finanszírozás miatt kezdődött diáktüntetések országszerte erőszakos összecsapásokba torkolltak. Soós Eszter Petronella politikai elemző, Franciaország-szakértő az InfoRádióban elmondta: komoly témák és komoly „játékosok” vannak most a politikai színpadon, nagy a tét a választások előtt.
Külföld
Súlyosan megsérült hétfőn a kezén egy középiskolás az észak-franciaországi Lensben a közoktatásra szánt állami források növeléséért harmadik hete tartó megmozdulássorozat egyik tüntetésén.
Két év után hagyhatná el Franciaországot!
Külföld
A fiút kórházba szállították, de nincs életveszélyben.
Franciaországban korán belenevelik a gyerekekbe a szolidaritást és az önérzetet, és ennek most meglett az eredménye: diáktüntetések törtek ki, miután a kormány bejelentette, hogy jövőre 1500 tanárt elbocsátanának. A fiatalok régóta feszültek voltak az oktatás állapota miatt, a békés tüntetések viszont sok helyen zavargásokba csaptak át, 5000 embert vettek őrizetbe.
Káosz szélén Franciaország: már ötezernél is több fiatalt állítottak elő a hatóságok. A tiltakozás október 6-án éri el a csúcspontját, amikor baloldali szakszervezetek és traktoros gazdák vonulnak utcára. Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint „nagyon félő, hogy erőszakos cselekedetekre kell számítani”.
A hírek szerint a fiúnak leszakadt a keze, amikor felszedett egy könnygázgránátot, amelyet a rendőrök dobtak a fiatalok felé.
Külföld
Diákok ezrei vonultak utcára az oktatási rendszer állapota ellen tiltakozva
A tiltakozás kezdete óta már 190 diák sérült meg.
Franciaország, Luxemburg és Görögország példája azt mutatja, hogy az uniós egyhangúság követelménye egyre több tagállam számára válik nemzeti érdekérvényesítési eszközzé. A korábban főként a magyar kormányhoz kötött vétópolitika így már általánosabb intézményi problémaként jelenik meg: egyetlen ország is képes jelentős engedményeket kicsikarni egy közös döntés feltartóztatásával. Brüsszelben ezért ismét erősödik a vita arról, hogy bizonyos külpolitikai és szankciós kérdésekben az egyhangúság hel
Második hete csapnak össze a tüntetők a rendőrséggel országszerte
Tanárokat vernek meg, rendőröket lincselnek, egy járókelő arcát megégették, miközben a tüntetők közzétették a követeléseiket.
Franciaországban hétfőn több mint 400 iskolában függesztették fel részben vagy teljesen a tanítást, mivel a hatóságok újabb diáktüntetésekre számítanak. Erőszakos cselekedetek jellemzik az ország nagyvárosait, mint például Párizst vagy Marseille-t, Bordeaux-t, ahol a tüntetők gyújtogatnak, autókat borogatnak fel céljaik elérése érdekében. Az oktatási miniszter szerint továbbra sem biztosítottak az oktatás feltételei, a tüntetők keddre a lázadás folytatását ígérik.
Az „FC Gen Z” folytatja a „meccset” a kormány ellen.
78 tanár és más iskolai dolgozó sebesült meg a zavargások kezdete óta.
Külföld
A francia oktatási miniszter szerint ugyanis nem teljesülnek a biztonsági feltételek és a tüntetések kezdete óta 24 iskolát fosztottak ki vagy égettek fel a tüntetők.
Külföld
Megdöbbentő képek érkeznek Franciaországból: egyre inkább erőszakba torkollnak a diákok tüntetései. A francia oktatás helyzete valóban drámai: a fiataloknak sok mindenben igazuk van.
Franciaország, Luxemburg és Görögország friss különalkui újra megmutatták, milyen könnyen válhat az egyhangú döntés követelménye a nemzeti érdekérvényesítés eszközévé. Brüsszelben ezért ismét napirendre került a minősített többségi döntéshozatal kiterjesztése, hogy egyetlen főváros se béníthassa meg a közös külpolitikát.
Hétfőn sem nyit ki mintegy 500 középiskola Franciaországban, mivel országszerte folytatódnak a diáktüntetések. A tiltakozások kezdete óta 24 iskolát gyújtottak fel vagy fosztottak ki, több mint 5000 embert pedig őrizetbe vettek, többségüket még tizenévesként.
Nem csitulnak a kedélyek.
Százezres tömeg tüntet az oktatási rendszer romló körülményei, a krónikus tanárhiány és a zsúfolt tantermek miatt.
Ellenőrizhetetlenné vált a diákok napok óta tartó franciaországi tiltakozó mozgalma, a garázdaságot elkövető, erőszakos tüntetőknek szigorú fellépést helyezett kilátásba a párizsi rendőrfőnök. A pokol elszabadult: keddre újabb országos lázadást hirdettek.
A szakértő szerint csak idő kérdése és nyílt konfrontáció robban ki Európában a migránsok és az őslakosok között.
A párizsi rendőrfőnök szerint ellenőrizhetetlenné vált a diákok tiltakozása, figyelmeztette a résztvevőket.
Külföld
Párizsban csaknem 160 iskola csatlakozott a blokádhoz.
A demonstrációk országszerte több mint 700 tanintézményt érintenek.
Több mint 1700 embert vettek őrizetbe Franciaországban azokon a tüntetéseken, amellyekkel a tanulók az eszköz- és tanárhiány ellen tiltakoznak – jelentette be péntek este a francia belügyminiszter.
Külföld
Elszabadult a pokol Franciaországban.
Továbbra sem csillapodnak Franciaországban a tanárhiány és az iskolák rossz körülményei miatt kezdődött diáktüntetések, pénteken újabb 1747 embert vettek őrizetbe. Hétfő óta ezzel már meghaladta az ötezret az előállítottak száma, miközben több száz oktatási intézményt érintettek a tiltakozások. Édouard Geffray oktatási miniszter a diákszervezetekkel folytatott egyeztetés után intézkedéseket ígért a hiányzó tanárok gyorsabb pótlására és az iskolai rendszer több elemének felülvizsgálatára.
Hétfő óta már több mint ötezer őrizetbe vétel történt.
Pénteken Rennes-ben és Párizsban szemetesládákat gyújtottak fel a tüntetők, Strasbourgban a rendőrök könnygázt is bevetettek a tiltakozókkal szemben.
158 iskolából erőszakcselekményekről érkeztek hírek.
Németország, Franciaország és Spanyolország vezetői mindent megtennének, hogy üdvözöljék az országot
Külföld
A középiskolai oktatás feltételeinek javításáért zajlik a zavargásokkal teli tüntetés országszerte, füstbombákkal, összecsapásokkal, a közelgő elnökválasztás árnyékában.
Robbanószerekkel, vasrudakkal és kövekkel támadják a rendőröket, miközben már egy teljes iskola is leégett Franciaországban. Szeptember közepe óta több mint 500 középiskolában alakult ki zárlat vagy elbarikádozott bejárat, a hatóságok pedig már több ezer embert állítottak elő. Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az Economxnak rámutatott: a háttérből a radikális szélsőbaloldal tüzeli a fiatalokat, a milliós rongálások számláját pedig a szülőkkel fizettethetik meg.
Eddig több mint kétezer diákot vettek őrizetbe, és háromszáznál is több rendőr sérült meg.
Benzinnel árasztottak el két tanárt, iskolák gyulladtak ki, rendőrökkel csaptak össze a diákok: Franciaországban egyre durvább lett a tüntetéssorozat. A Megvadultak a francia diákok: benzint locsoltak a tanárokra, lángolnak az iskolák bejegyzés először ACNEWS-én jelent meg.
Középiskolások ezrei csaptak össze a rohamrendőrökkel a siralmas iskolai körülmények és az oktatási forráskivonások miatt
A Le Figaro napilap számára készített felmérés szerint a franciák 62 százaléka indokoltnak tartja a középiskolások tiltakozását Franciaországban, ahol szinte ellehetetlenült a tanítás, olyan kevés a tanár, rosszak az iskolai épületekben a körülmények és forráshiány van. Két hete ezért mentek utcára a diákok, de most már a tüntetés átcsapott fékezhetetlen erőszakba.
Egyre több franciaországi iskolára terjednek át a diákok tiltakozó akciói, amelyek több helyen erőszakos összecsapásokba torkolltak.
A Művészeti és Irodalmi Rendet a műveikkel Franciaországban és a világban nagy hatást keltő alkotóknak ítélik oda.
A tiltakozások eredetileg a tanárhiány, a túlzsúfolt osztályok és a rossz állapotú iskolaépületek miatt kezdődtek,
A középiskolások elsősorban a tanárhiány, a túlzsúfolt osztályok és az iskolaépületek rossz állapota miatt vonultak utcára, az elmúlt napokban azonban egyre több helyen váltak erőszakossá a megmozdulások. Összefoglaltuk, mi történik Franciaországban.
Külföld
Eldurvultak a diáktüntetések.
A tanárhiány és a leromlott iskolaépületek miatt indult tiltakozásokban országszerte több tucat ember megsérült, több száz embert pedig őrizetbe vettek.
Külföld
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Sébastien Lecornu miniszterelnök válságtanácsot hívott össze
Az amerikai elnök második ciklusában minden korábbinál több politikai támogató kapott nagyköveti posztot. A kinevezettek közül többen a hagyományos diplomácia határait feszegetik: Romániában energiaüzletek, Franciaországban nyilvános bírálatok, Izlandon területi utalások váltottak ki tiltakozást.
A diáktüntetések mára országossá váltak.
A franciaországi oktatási megmozdulásokon az elharapódzó tanárhiány és a méltatlan iskolai körülmények elleni felháborodás nyílt utcai erőszakba torkollt.
Külföld
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök csütörtökön válságértekezletet hívott össze, miután a diákok országszerte újabb megmozdulásokat szerveztek a tanárhiány, a túlzsúfolt órarendek és a fűtetlen vagy éppen túlmelegedett tantermek miatt. A megmozdulások több nagyvárosban a tömegközlekedés leállásához vezettek, miközben az egyre erőszakosabbá váló tüntetéssorozat során már több mint 600 embert vettek őrizetbe, és rendőrök tucatjai sérültek meg.
Már egyetemi karok is csatlakoztak a mozgalomhoz, iskolákat zárnak le országszerte, benzinnel locsolták le egy iskola igazgatóját.
Miután nemrég bedőlt az együttműködése Franciaországgal.
A tüntetések kezdete óta 119 diák és iskolai alkalmazott sérült meg
Több száz embert vettek őrizetbe a francia középiskolai tiltakozásokon
Fizetésemelésért tüntettek a közalkalmazottak Franciaországban kedden, miközben folytatódtak a középiskolákban az erőforrás- és tanárhiány miatti tiltakozó akciók, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország támogatásával.
Kisebb osztályokat és több pedagógust követelnek.
Szeptember elején lényegében elstartolt a jövő évi francia elnökválasztás kampánya, mégpedig egy vaskos meglepetéssel: a közvélemény-kutatások szerint a második fordulóba mért Marine Le Pen ellenfele nem egy jobb- vagy balközép jelölt, hanem a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon lehet. Persze messze még a megmérettetés, de az egymást maró centrista indulók, a gazdasági mutatók, Emmanuel Macron tevékenységének megítélése […]