A Szegedi Tudományegyetem kutatásaiból származó, alacsony hőmérsékletű CO2-elektrolízis technológiát fejlesztő eChemicles – egyedülálló módon – közvetlenül a gyárkéményekből kikerülő szén-dioxidot alakítja át értékes ipari nyersanyaggá. A magyar deep-tech startup moduláris, konténeres rendszere a helyszínen, zöldáram segítségével termel szén-monoxidot, amellyel radikálisan csökkenthető a vegyipar fosszilis függősége. A fejlesztés nemzetközi sikerét igazolja, hogy a cég egyetlen hazai szereplőkén
Pusztító következményekkel fenyeget a valaha mért egyik legerősebb El Niño-jelenség: az éghajlatkutatók legfrissebb becslései szerint jövő év februárjáig világszerte csaknem 450 ezer ember veszítheti életét a szokatlanul magas hőmérséklet miatt. A Chicagói Egyetem kutatói történelmi adatmodell alapján számították ki a várható többlethalálozást.
Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyet a Csengtu-i Műszaki Egyetem tudósai vezettek, jelentős felfedezést tett az észak-koreai Mantap-hegy alatt végrehajtott földalatti nukleáris robbantások hosszú távú hatásairól. A kutatás szerint ezek a kísérletek nemcsak a földkéreg jelentős deformációját okozták, hanem újraaktiválták a szunnyadó törésvonalakat is, amelyek azóta egyre gyakoribb és erősebb szeizmikus aktivitást váltanak ki.
Nem idegen civilizáció üzenetét kaptuk, a felfedezés mégis fontos lépés lehet a Naprendszeren kívüli bolygók megismerésében. Egy nemzetközi kutatócsoportnak először sikerült olyan változó rádiójeleket azonosítania, amelyek egyetlen, a Naprendszeren kívüli bolygóról származnak.
Évtizedek óta próbálják megfejteni a kutatók, mi okozza a Vénusz légkörének alsó részén megfigyelhető sárgás ködöt. A jelenséget már az 1970-es években észlelték a Vénuszra küldött szondák, egy új fizikai modell azonban most azt mutatja, hogy a köd kialakulásában a meteoritokból származó kozmikus por és a kénsav játszik kulcsszerepet.
Az élet eredetének egyik legnagyobb rejtélye, hogyan tudtak az első, még sejtek nélküli világban azok a molekulák együtt maradni és kölcsönhatásba lépni, amelyekből később az élő rendszerek kialakulhattak. Egy új kutatás szerint a válasz egyik része az RNS és a DNS közötti meglepően apró kémiai különbségben rejthető.
Egy Montanában talált, 66 millió éves fosszilizálódott dinoszauruszürülékben elképesztő épségben megőrződött tollakat és csontokat azonosítottak a kutatók. A ritka koprolit nemcsak egy kréta kori ragadozó és áldozata közötti utolsó pillanatokat örökíti meg, hanem kulcsfontosságú nyomokkal szolgálhat arra is, miért élték túl egyes madárcsoportok az aszteroidabecsapódást, míg mások örökre eltűntek. Az őskori tollazat finom szerkezetének elemzése rávilágít arra, hogy a jobb hőszigetelés és az evolú
Majdnem kétezer évvel azután, hogy a Vezúv kitörése eltemette Pompeit, az ókori katasztrófa a geológia egyik leggyakrabban használt kormeghatározási módszerének finomhangolásában segít a kutatóknak. A Berkeley Geokronológiai Központ, a Kaliforniai Egyetem (UC Berkeley) és a Padovai Egyetem tudósai a Science Advances című folyóiratban közzétett tanulmányukban számoltak be a korábbinál lényegesen pontosabb mérési eredményekről.