90 éves korában elhunyt Margaret Hamilton, a számítógép-tudomány úttörője, akinek munkássága nélkülözhetetlen volt a NASA Apollo-programjának sikeréhez. Hamilton vezette azt a mérnökcsapatot, amely kifejlesztette az Apollo-küldetések fedélzeti szoftverét a biztonságos leszálláshoz. Kapu Tibor magyar űrhajós nemrégiben méltatta a mérnök munkásságát, miszerint az általa kidolgozott, „biztonságot nyújtó” technológia egyáltalán nem avult el, a mai napig használják a küldetések során.
Blikk: Tudomány – 2026. október 8. 21:00 előtti hírek
2026. október 8. 21:00 előtti hírek Legfrissebb hírek
Egy orosz kutató halála Szibériában és az azt követő karanténintézkedések ismét felélesztették a történelem legsötétebb ragályától való félelmeket. Bár a tüdőpestis a legveszélyesebb fertőző betegségek egyike, a modern orvostudomány és a szigorú izolációs protokollok gátat szabnak a terjedésnek. Noha az ördög sohasem alszik, szakértők szerint a modern világban egy bolygószintű pestisjárvány esélye a nullához közelít.
Egy apró, a nedves mohában és zuzmók között élő állat olyan túlélési képességekkel rendelkezik, amelyek a tudósokat régóta lenyűgözik. A medveállatka akár szélsőséges kiszáradást, fagyot, intenzív sugárzást, sőt a világűr vákuumát is képes átvészelni, ezért japán kutatók azt vizsgálták, átültethető-e egyik különleges védelmi mechanizmusa az emberi sejtekbe.
Tudomány
Minden korábbinál átfogóbb, nemzetközi agyi képalkotó vizsgálat mutatta ki, hogy a gyermekkori fizikai, érzelmi és szexuális bántalmazás, valamint az elhanyagolás tartós, fizikai sebeket hagy az emberi agyban. Az UCLA pszichológusai által vezetett kutatásban csaknem 3700 ember MRI-felvételeit elemezték, és egyértelmű szerkezeti torzulásokat tártak fel az érzelmi és kognitív központokban. A tapasztalt elváltozások ráadásul a fiatal nőknél bizonyultak a legtartósabbnak, ami magyarázatot adhat a fe
Tudomány
Szenzációs áttörést érhettek el a csillagászok a Naprendszer legsötétebb peremvidékének feltérképezésében, ahol régóta egy óriási, rejtőzködő égitest jelenlétét gyanítják. Bár a Földtől több száz csillagászati egységgel távolabb lévő objektumok megfigyelése szinte lehetetlen a gyenge napfény miatt, az évtizedekkel ezelőtti infravörös mérések újraelemzése most fordulatot hozhat. A régóta keresett kilencedik bolygó egy halvány, lassan mozgó objektum lehet.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2026-os kémiai Nobel-díjat a francia Henri B. Kagan és a japán Kenso Soai kémikusoknak ítélte megosztva. A Nobel-bizottság az „aszimmetrikus szerves szintézisekben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért” találta méltónak a két lutatót a tudományos világ legrangosabb elismerésére. A kiralitás, azaz a molekuláris jobb- és balkéz problémájának mélyebb megértése vitathatatlanul az egyik legnagyobb kémiai eredmény.
Tudomány
Egy nemzetközi kutatócsoport egy új, kihalt krokodilfajt azonosított az egyiptomi Nagy Szfinx építéséhez használt mészkőrétegben talált kövületekben. A Herugavialis cairensis névre keresztelt faj körülbelül 45 millió évvel ezelőtt élt Észak-Egyiptomban, ahol a meleg, sekély tengerekben vadászott. A fosszíliák, köztük egy szinte teljes koponya, az 1920-as években kerültek elő, de csak most, modern CT-vizsgálatok segítségével sikerült megállapítani, hogy az állat a tudomány számára eddig ismeretle
A tudomány korábbi konszenzusa szerint a Nap pusztulása után a külső óriásbolygók viszonylag háborítatlanul keringtek volna a megmaradt fehér törpe körül. A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatóinak legújabb szimulációi alapján azonban a csillagunk halálát kísérő tömegvesztés kiszámíthatatlan kaotikus lökéseket ad a rendszernek. Ez a dinamikai instabilitás pedig már egymilliárd évvel a fehér törpévé zsugorodás után megsemmisítheti a megmaradt bolygók pályáját, végleg káoszba taszítva a Na
Mintha a föld nyelte volna el: 2023 augusztusa óta nincs nyoma annak a pécsi professzornak, aki fényes nappal, egy délelőttön, a feleségével közös séta közben tűnt el. A ma már 86 éves doktort még mindig keresi a rendőrség, ám semmilyen nyomot nem találtak az elmúlt években, ami megmagyarázhatná, hová lett a rejtélyes tibeti Halottaskönyvet kutató nyelvész-közgazdász.
Tudomány
A Szegedi Tudományegyetem kutatásaiból származó, alacsony hőmérsékletű CO2-elektrolízis technológiát fejlesztő eChemicles – egyedülálló módon – közvetlenül a gyárkéményekből kikerülő szén-dioxidot alakítja át értékes ipari nyersanyaggá. A magyar deep-tech startup moduláris, konténeres rendszere a helyszínen, zöldáram segítségével termel szén-monoxidot, amellyel radikálisan csökkenthető a vegyipar fosszilis függősége. A fejlesztés nemzetközi sikerét igazolja, hogy a cég egyetlen hazai szereplőkén
Pusztító következményekkel fenyeget a valaha mért egyik legerősebb El Niño-jelenség: az éghajlatkutatók legfrissebb becslései szerint jövő év februárjáig világszerte csaknem 450 ezer ember veszítheti életét a szokatlanul magas hőmérséklet miatt. A Chicagói Egyetem kutatói történelmi adatmodell alapján számították ki a várható többlethalálozást.
Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyet a Csengtu-i Műszaki Egyetem tudósai vezettek, jelentős felfedezést tett az észak-koreai Mantap-hegy alatt végrehajtott földalatti nukleáris robbantások hosszú távú hatásairól. A kutatás szerint ezek a kísérletek nemcsak a földkéreg jelentős deformációját okozták, hanem újraaktiválták a szunnyadó törésvonalakat is, amelyek azóta egyre gyakoribb és erősebb szeizmikus aktivitást váltanak ki.
Nem idegen civilizáció üzenetét kaptuk, a felfedezés mégis fontos lépés lehet a Naprendszeren kívüli bolygók megismerésében. Egy nemzetközi kutatócsoportnak először sikerült olyan változó rádiójeleket azonosítania, amelyek egyetlen, a Naprendszeren kívüli bolygóról származnak.
Évtizedek óta próbálják megfejteni a kutatók, mi okozza a Vénusz légkörének alsó részén megfigyelhető sárgás ködöt. A jelenséget már az 1970-es években észlelték a Vénuszra küldött szondák, egy új fizikai modell azonban most azt mutatja, hogy a köd kialakulásában a meteoritokból származó kozmikus por és a kénsav játszik kulcsszerepet.
Az élet eredetének egyik legnagyobb rejtélye, hogyan tudtak az első, még sejtek nélküli világban azok a molekulák együtt maradni és kölcsönhatásba lépni, amelyekből később az élő rendszerek kialakulhattak. Egy új kutatás szerint a válasz egyik része az RNS és a DNS közötti meglepően apró kémiai különbségben rejthető.
Tudomány
Egy Montanában talált, 66 millió éves fosszilizálódott dinoszauruszürülékben elképesztő épségben megőrződött tollakat és csontokat azonosítottak a kutatók. A ritka koprolit nemcsak egy kréta kori ragadozó és áldozata közötti utolsó pillanatokat örökíti meg, hanem kulcsfontosságú nyomokkal szolgálhat arra is, miért élték túl egyes madárcsoportok az aszteroidabecsapódást, míg mások örökre eltűntek. Az őskori tollazat finom szerkezetének elemzése rávilágít arra, hogy a jobb hőszigetelés és az evolú
Majdnem kétezer évvel azután, hogy a Vezúv kitörése eltemette Pompeit, az ókori katasztrófa a geológia egyik leggyakrabban használt kormeghatározási módszerének finomhangolásában segít a kutatóknak. A Berkeley Geokronológiai Központ, a Kaliforniai Egyetem (UC Berkeley) és a Padovai Egyetem tudósai a Science Advances című folyóiratban közzétett tanulmányukban számoltak be a korábbinál lényegesen pontosabb mérési eredményekről.