Különleges szerves molekulák kerülhetnek a születő bolygókra.
Mol – Tudomány hírek – 2026. október 8. 20:34 előtti hírek
2026. október 8. 20:34 előtti hírek Legfrissebb hírek
Magyar kutató is részt vett a projektben, amely során fiatal csillagok környezetét vizsgálták a bolygókeletkezés alapanyagait keresve. The post Először sikerült kimutatni egy ritka molekulát az űrben first appeared on 24.hu.
Magyar részvétellel fedeztek fel különleges szerves molekulákat a kutatók az úgynevezett bolygókeletkezési zónákban.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2026-os kémiai Nobel-díjat a francia Henri B. Kagan és a japán Kenso Soai kémikusoknak ítélte megosztva. A Nobel-bizottság az „aszimmetrikus szerves szintézisekben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért” találta méltónak a két lutatót a tudományos világ legrangosabb elismerésére. A kiralitás, azaz a molekuláris jobb- és balkéz problémájának mélyebb megértése vitathatatlanul az egyik legnagyobb kémiai eredmény.
Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kutató kapta a kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért”. Eredményeik a kémia (és a gyógyszergyártás) egy nagy rejtélyét oldották meg: két, elsőre egyformának tűnő molekula közül miért csak az egyik működik az emberi szervezetben?
Baktériumfertőzések sejtszintű vizsgálatára fejlesztettek új, gépi tanuláson alapuló módszert a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) szakembereivel együttműködve.
Az új diagnosztikai lehetőség arra alkalmas, hogy a szakemberek nagy áttekintésű molekuláris mintázatot kapjanak az adott betegségről.
31 olyan RNS-molekulát azonosítottak, amelyek kapcsolatba hozhatók a későbbi tüdőrákkal.
A mesterséges szövetszerű modellek kutatásának új stratégiáját vázolta a Nature Reviews Molecular Cell Biology című folyóiratban a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) két munkatársa – Diósdi Ákos és Horváth Péter –, valamint Fabian J. Theis, a müncheni Helmholtz Központból – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet
Tudomány
A kutatás következő szakaszában a mintaterületek közelében található kocsánytalan tölgyeket is megvizsgálják.
Az élet eredetének egyik legnagyobb rejtélye, hogyan tudtak az első, még sejtek nélküli világban azok a molekulák együtt maradni és kölcsönhatásba lépni, amelyekből később az élő rendszerek kialakulhattak. Egy új kutatás szerint a válasz egyik része az RNS és a DNS közötti meglepően apró kémiai különbségben rejthető.