A globális gazdaságot a tartósan magas energiaárak, a rekordmértékű államadósság és a mesterséges intelligenciába történő beruházások ugrásszerű növekedésével járó kockázatok fenyegetik – jelentette ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója szerdán.
IMF
Felsejlik a valutaalap tanácsai között azoknak az állami vállalatoknak a privatizációja is, amelyeket az Orbán-kormányok az elmúlt másfél évtizedben vásároltak vissza a külföldiektől.
Nagy változásokat sürget a szervezet.
Az IMF-logika ára mindig a családokat terheli.
Gazdaság
A szakértők ugyanakkor kiemelték, hogy az új kormány elköteleződése az európai integráció és az átláthatóbb kormányzás mellett kifejezetten jó piaci fogadtatásra talált.
Nagyon várják a kiigazítási csomagot.
Az IMF álláspontja szerint emiatt átfogó reformcsomagra van szükség, amely a költségvetési kiigazítás mellett a termelékenységet javító szerkezeti átalakításokat is magában foglalja.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői kéthetes budapesti tárgyalássorozatot követően tették közzé előzetes megállapításaikat Magyarország gazdasági helyzetéről. A szervezet szerint az ország gazdaságát egyszerre több tényező szorítja vissza, köztük a gyenge beruházási aktivitás, a bérnövekedés és a termelékenység közötti megnövekedett szakadék, a kedvezőtlen külső környezet, valamint a demográfiai nyomás. A költségvetési hiány idén várhatóan a GDP 7–7,5 százalékát éri el, miközben az államadós
Kristalina Georgieva szerint a világgazdaságot egyszerre feszítik szét a közel-keleti konfliktusok és a mesterséges intelligencia körüli befektetési láz
A kontinens nem akar többé a globális hitelminősítők értékeléseitől függni.
Gazdaság
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója, Krisztalina Georgieva elismerően nyilatkozott Kevin Warsh Fed-elnökről, amiért az árstabilitás megőrzését helyezte előtérbe, egyúttal sürgette a magas eladósodottsággal küzdő országokat – köztük az Egyesült Államokat – az azonnali cselekvésre.
Az IMF szerint Közép- és Kelet-Európa korábbi növekedési modellje kifulladóban van, Magyarországnak pedig különösen sürgetővé vált a gazdasági reformok felgyorsítása.
Közép- és Kelet-Európa gazdasági modellje kifulladt, a további felzárkózáshoz már nem elég az olcsó munkaerőre és a külföldi tőkére támaszkodni.
Közép- és Kelet-Európa elmúlt két évtizede "valódi sikertörténet" volt, a korábbi növekedési modell lendülete azonban kifulladóban van. A következő felzárkózási szakaszhoz már nem lesz elég az olcsó munkaerőre, a külföldi tőkére és az exportvezérelt iparosításra támaszkodni: makrogazdasági stabilitásra, jóval gyorsabb termelékenységnövekedésre és mélyebb európai integrációra van szükség – mondta Kristina Kostial, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Európai Főosztályának igazgatóhelyettese a Budapest E
Belföld
IMF-hitel és drasztikus KATA-emelés széllel szemben? A Vezércikk vendégei kőkeményen véleményt mondtak.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden közzétett elemzése szerint a hedge fundok kezelt vagyona az elmúlt évtizedben több mint a háromszorosára nőtt, így az ágazat egyre meghatározóbb szerepet tölt be a globális pénzügyi rendszerben. A tőkeáttétel széles körű alkalmazása és az átláthatóság hiánya ugyanakkor komoly kockázatokat hordoz magában.
Sok pénzre van szüksége a Tisza-kormánynak, visszatérhetnek a 2010 előtti idők.
Nyugat-Európa lassulása közepette Közép-Kelet-Európa továbbra is gazdasági súlyánál jóval nagyobb mértékben járulhat hozzá az Európai Unió növekedéséhez, ehhez azonban a régiónak alapjaiban kell továbbfejlesztenie az elmúlt évtizedek sikeres növekedési modelljét – erről beszélt Carlos Mulas Granados, a Nemzetközi Valutaalap Közép-, Kelet- és Délkelet-Európáért felelős regionális képviselője a Portfolio Back to Europe konferenciáján.