2026. október 9. 08:34 előtti hírek Legfrissebb hírek
Az osztrák író Nincshof című első regénye egy fiktív faluról szól, amelynek néhány lakója azon dolgozik, hogy a világ megfeledkezzen az otthonukról. Miben hasonlít egymásra Budapest és Bécs, illetve miben Nincshof és Macondo? Egyebek mellett ezekről beszélgettünk.
A Concerto Budapest minifesztivált szervez Kurtág Györgynek, de készülnek nagy Beethoven-műsorral is. A zenekar eddigi útjáról, ambíciókról és lehetőségekről Keller András karmesterrel és zenekarvezetővel beszélgettünk.
Traumatológia, légimentők, határvédelem és vízi rendészet – a Spektrum legújabb sorozata azoknak a szakembereknek a munkáját mutatja be, akik mindennap mások életéért és védelméért küzdenek. Az élet a tét című dokureality műsorvezetőjét arról kérdeztük, mit tehet, vagy épp nem tehet egy tévés olyan valós helyzetekben, amikor minden másodperc számít.
A történész-pszichológus szerző rendhagyó kötete nem a honi pszichiátria, de még csak nem is a Lipótmező, azaz az 1868. december 6-án megnyílt Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda (utóbb Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) történetét meséli el, bár ezekről is sok minden kiderül a színes sztoriból és esettanulmányból.
„Ezt a szöveget (…) kimondásra és nem olvasásra szánta a szerzője” – olvasható a fordító, Sepsi Enikő előszavában. Ezen a ponton akár le is tehetnénk a kötetet, a 2007-ben Avignonban bemutatott előadás szövegkönyvét. De érdemes tenni egy kísérletet. A kötet ugyanis mégiscsak megjelent.
Az előadás hozza az elvárt szintet: pontos, szellemes, helyenként kegyetlenül vicces, és persze nagyon is mai – ez a Pintér-rendezés mégsem tartozik a kiemelkedők közé. Kritika.
A Mai Manó Házban nem először állítanak ki magyar származású, de főként külföldön – leginkább Franciaországban – világhírűvé vált fotóművésznőket, gondoljunk csak az utóbbi évek anyagaira, kezdve Ergy Landau bemutatásától a modern állatfotózás megteremtőjének (Ylla) kiállításán át Klein Rózsi/Rogi André portréművész munkásságának prezentálásáig. A Kassák Múzeum 2025-ben a szintén Franciaországban működő Révai Ilka életművét járta körül.
A Digger botladozik: szó szerint is, meg átvitt értelemben is, amikor hőséből valamiféle általános Amerika-paródiát akar kreálni, amelynek relevanciája és kreativitása két óra alatt egy fél South Park-epizódig sem ér fel.
Egy művészettörténet-tanárnő (Für Anikó) a cukorbetegsége következtében megvakul. Senkire nem támaszkodhat a számára mindennél fontosabb művészet iránt feltehetőleg kamaszkori dacból szkeptikus, és a sznob közegből egészen a kertészeti vállalatig menekülő fizikai munkás fián kívül (Vilmányi Benett), de neki meg éppen gyereke születik, és animációsfilm-rendező feleségének (Waskovics Andrea) visszautasíthatatlan lehetőséget ajánlanak – Párizsban.
Török, lencsés padlizsánragu
Kocsis Szilvia író, pszichológus
A fehér az fehér. Vagy mégsem? Hol vannak egy szín határai?
Komolyzenei programajánló a 2026/41. hétre
A regény főszereplője szerint a szigetet tönkrelegelték a juhok, kell a kerítés.
A magyar származású angol szerzőnek nem a Test az első magyarul kiadott könyve. A 2017-ben megjelent Minden, ami férfi már szinte mindent bemutat, amitől David Szalay az egyik legdivatosabb szerző lett mára.
Még él a kávéházi cigányzene kultúrája, de az utolsó órában vagyunk, hogy megmentsük ezt a több száz éves zenei világot. A Hagyományok Háza a bartóki-kodályi elképzelés mentén modern, interaktív honlapot indított.
A kis Nicolas, az Asterix-sorozat és a Lucky Luke írója épp 100 éve született. Csupán 51 év adatott meg neki, de e rövid élet alatt is számos olyan figurát és történetet alkotott, amelyek ma éppoly népszerűek, mint a születésükkor. Sőt Goscinny azon kevés szerzők egyike, akiknek a haláluk után is „folytatódott a munkásságuk”.
A Lázár egy magyar családregény – németül. Ráadásul a könyv villámgyorsan nemzetközi bestseller lett, már 26 nyelvre lefordították, és készül a filmváltozat is.
Balladai képpel indul a kortárs kínai irodalom meghatározó szerzőjének új regénye. Hszicsenben egy mindent letaroló hóvihar után középkorú vándor járja a szinte néptelen utcákat, karján egy csecsemővel, s akivel találkozik, azt kérdezi: ez itt Vencseng?
A költő az utóbbi időben ott folytatja, ahol a pályáját elkezdte a 90-es évek elején. Ismét abszurd, groteszk, szürrealisztikus, öntörvényű, tragikomikus verseket ír az emberi létezés esendőségéről.
Meggyesházi Éda Musica Moralia művésznéven több mint tizenöt éve énekli különleges hangzású szerzeményeit. Ha egyedül áll színpadra, dalait saját cimbalomkísérettel adja elő. 10 évvel ezelőtti szólóalbuma után most megjelent új lemezét már zenekarként készítette. Erről a váltásról, a víz fontosságáról és a hidrofeminizmusról is beszélgettünk.
Komolyzenei programajánló a 2026/40. hétre
A Loupe Színházi Társulás minden egyes előadása a (magyar) társadalmat érintő témákkal foglalkozik, egyebek közt a függőséggel, az önámítással, illetve a saját magunkról kreált történeteink és a valóság viszonyával.
Dányi Viktória táncos-koreográfus, fotós
Színházi bemutatókat, előadásokat ajánlunk.
A regényíró Émile Zola a naturalizmus nagy alakja, a Rougon-Macquart ciklus szerzője.
Ted Kaczynski 2023-as halála után is élénken él az amerikai társadalmi emlékezetben. Ennek egyik oka, hogy sokan átélték és végig követték a 80-as és 90-es években végrehajtott levélbombás merényleteit, másrészt részletekbe menően kifejtett (és az FBI hajtóvadászatának támogatására széles körben publikált) nézetei bizarrul és borzongatóan rezonálnak ma is.
Bohumil Hrabal egy vámpír – mint az köztudomású. Vámpír, kis gyári hibával, nem vért iszik, hanem sört. Az viszont biztosra vehető, hogy halhatatlan, szóval a dolognak stimmelnie kell. Van más bizonyíték is, hisz’ különben hogyan is jelenhetne meg egy piszok jellegzetes kerskói hely egy vámpíros tévésorozatban (Hrabal intézte, semmi kétség).
Az író a Könyvfesztivál nyitónapján veszi át a francia nagykövetségen az Ordre des Arts et des Lettres, azaz a művészetek és irodalom érdemrendjét. Magyarországon vannak az irodalmi gyökereim. Mindenhol magyar író vagyok - mondja interjúnkban.
A Magyar Narancs világirodalmi sikerlistáján az Átváltozások magabiztosan vezeti a mezőnyt. Úgy tűnik, a friss világirodalmi címek legfontosabb időhatározója nem a „most”, hanem a „végre”.
Az ír szerző a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként érkezik hazánkba. Egyebek közt arról kérdeztük, mit gondol a mai művészek közéleti szerepvállalásáról, és változtatott-e a Nobel-díj a barátságukon Krasznahorkai Lászlóval.
Ingyenes, és az is marad
Ingyenes: a hírfolyam, a keresés, a hírfigyelő fülek és a könyvjelzők is szabadon használhatók.
Nincsenek reklámok: nincs felugró hirdetés, automatikusan induló videó vagy a hírek közé ékelt reklámblokk. A fizető partnerek híreit mindig „Partner” címkével jelöljük.
Ha szeretnél hozzájárulni az oldal fennmaradásához és fejlődéséhez, állítsd be a böngésződ kezdőlapjának