Az aszimmetrikus szerves szintézisben megjelenő nemlineáris hatások és az aszimmetrikus autokatalízis felfedezéséért.
Nobel díj
Henri B. Kagan (Université Paris-Sud, Franciaország) és Kenso Soai (Tokyo University of Science, Japán) és kapta a kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért”.
Henri B. Kagan és Kenso Soai, mert megmutatták, hogyan jöhet létre úgynevezett homokiralitás, vagyis az a jelenség, amikor egy molekula két tükörképi változata közül egy kémiai reakcióban szinte kizárólag az egyik keletkezik.
Ők jöttek rá, hogyan alakulhatott ki az a különleges kémiai aszimmetria, amely az élővilágra jellemző.
Egy több mint egy évszázados rejtélyt oldottak meg.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése alapján 2025-ben a kémiai Nobel-díjat Henri Kagan és Szóai Kenzó kapta meg.
Ezzel az év összes tudományos Nobel-díjának lett gazdája, az irodalomi, béke- és közgazdasági díjak nyerteseit azonban csak a következő napokban jelentik be. The post Kihirdették a kémiai Nobel-díj idei nyerteseit first appeared on 24.hu.
Francis Halzen belga fizikus nyerte el a 2026-os fizikai Nobel-díjat az Antarktiszon létrehozott hatalmas detektorért, amely az űrből érkező, úgynevezett „szellemrészecskéknek” is hívott neutrínókat fogja be.
Magyar kutatókhoz, valamint hazai kutatási infrastruktúrához is kapcsolódik Francis Halzen, aki kedden elnyerte a legrangosabb tudományos elismerést.
Thomas Pynchon évek óta az élbolyban.
Francis Halzen, a 82 éves belga fizikus egy köbkilométernyi antarktiszi jeget a világ legnagyobb neutrínódetektorává alakított. A távoli világegyetemből érkező „szellemszerű hírnökök” utáni kutatásáért kedden elnyerte a 2026-os fizikai Nobel-díjat.
A technofób ausztrál, a „szoknyás Csehov” vagy a feminista sci-fi királynője kapja-e a Nobelt a rocksztár külsejű európai férfiak regnálása után? Fogalmunk sincs, de bemutatjuk a legnagyobb esélyeseket.
Francis Halzen belga fizikus kapta a 2026-os fizikai Nobel-díjat a világegyetem legnehezebben tetten érhető részecskéinek megfigyeléséért, miután az antarktiszi jégtakaró mélyén épített ki páratlan műszeregyüttest.
Az IceCube segítségével a kutatók először tudták nagy energiájú neutrínókat távoli kozmikus forrásokhoz kapcsolni, új területet nyitva a neutrínócsillagászatban.
A neutrínók kutatásában elért eredményeit ismerték el a legmagasabb tudományos díjjal.
A belga Francis Halzen részecskefizikus és asztofizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat. Az Anktartiszon működő IceCube Neutrino Obeszrvatórium ötletgazdája és vezető kutatójának irányításával dolgozó konzorcium tagja Kun Emma is, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa, az MTA NüLab Lendület kutatócsoport vezetője. Őt kérdezte az InfoRádió.
Az orvosi-élettani díjat Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapta míg, a fizikai Nobel-díjat pedig Francis Halzen.
Észak-kaliforniai otthonában már a villanyt készült leoltani egy kimerítő munkanap után Karl Deisseroth, amikor közvetlenül éjfél után megcsörrent a telefonja Stockholm tárcsázásával.