Az uniós diplomaták szerint fel kell készülni valami komolyra.
Brüsszel – Külföld hírek
Az északi ország élelmiszert, üzemanyagot, vetőmagot és gyógyszereket készletez, hogy egy háború vagy súlyos ellátási zavar idején is működjenek az alapvető szolgáltatások. A magáncégekkel közösen fenntartott rendszer Brüsszel felkészülési terveiben is mintává vált a növekvő biztonsági kockázatok között.
Az Európai Bizottság új megoldással próbálhatja megadóztatni a kontinensen működő multinacionális óriásvállalatokat, köztük az Apple-t, a Google-t és a Metát. Brüsszel úgy alakítaná át korábbi adótervét, hogy az ne kizárólag a technológiai cégeket érintse, ezzel csökkentve egy esetleges amerikai kereskedelmi konfliktus kockázatát. Az intézkedés jelentős bevételt hozhatna az uniós költségvetésnek, elfogadásához azonban valamennyi tagállam támogatására szükség lenne.
Brüsszelben rájöttek, hogy az ukrán agrárágazat mérete és alacsony termelési költségei csődbe vinnék a jelenlegi tagállamok gazdáit.
A brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtérre érkező és onnan induló menetrend szerinti járatainak mintegy 40 százalékát törli a Brussels Airlines pénteken; az országos szakszervezeti sztrájk miatt más légitársaságok is brüsszeli járataik törlésére kényszerülnek.
A nyugdíjreform és a munkakörülmények miatt szüntetik be a munkát az Alyzia vállalat dolgozói a Zaventem légikikötőben
Egy madridi kormányváltás felboríthatná a brüsszeli „egyensúlyt”.
Harmincezer ember utazása borul fel pénteken a Brussels Airlines-nál, miközben maga a cég nem érintett a fennakadásban. Sztrájk lesz a repülőtéren az Alyzia nevű földi kiszolgáló cégnél. A brüsszeli társaság azt kéri, próbáljanak más megoldást találni, amellyel nem károsítják az utazókat és azokat a vállalatokat, amelyek nem részesei a konfliktusnak.
Pozitív változásokat tapasztalt Budapesten az Európai Parlament háromfős küldöttsége, Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő szerint a magyar kormány közelmúltban végrehajtott reformjai nagyrészt megfelelnek a Bizottság feltételeinek – ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a törvényi változások miként, illetve ténylegesen milyen mértékben lépnek hatályba a gyakorlatban, jegyezte meg.
Az ellenzéki EP-képviselők politikai akciót tartottak Brüsszelben.
Az unió így előzné meg azokat a sokkokat és válságokat, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok behozatalával járnak.
Az Európai Unió képes lehet egy jóval nagyobb tagság befogadására, ehhez azonban saját működését is át kell alakítania – derül ki az Európai Bizottság kedden bemutatott új csomagjából. Brüsszel azt vizsgálta meg, hogyan kellene felkészíteni az uniós intézményeket, szakpolitikákat és a költségvetést a jövőbeli bővítésekre.
A Szuverén Nemzetek Európája (ESN) párt legnagyobb tagja a németországi AfD.
Franciaország és Németország új eszközökkel gyorsítaná az uniós kereskedelem védelmét. A közös terv elsősorban Kína piactorzító gyakorlatait célozza, és a magyar gazdaságot is érinti: az Orbán-kormány által támogatott beruházásokkal az új kabinetnek is számolnia kell a brüsszeli tárgyalásokon.
Rendkívüli felhatalmazást kér az Európai Bizottság számára Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, hogy azonnal elzárhassák a belső piacot az agresszív harmadik országbeli dömping előtt. A brüsszeli vezetéshez eljuttatott közös beadvány hátterét és várható gazdasági következményeit négy pontban vizsgáljuk meg.
Az Európai Unió hosszú évek után ismét komolyan beszél a bővítésről, ám minél közelebb kerül a döntésekhez, annál világosabbá válik, miért halogatta azokat ilyen sokáig.
Brüsszel az ország csatlakozás esetén korlátozná a mezőgazdasági termékek uniós forgalmát.
Franciaország, Luxemburg és Görögország példája azt mutatja, hogy az uniós egyhangúság követelménye egyre több tagállam számára válik nemzeti érdekérvényesítési eszközzé. A korábban főként a magyar kormányhoz kötött vétópolitika így már általánosabb intézményi problémaként jelenik meg: egyetlen ország is képes jelentős engedményeket kicsikarni egy közös döntés feltartóztatásával. Brüsszelben ezért ismét erősödik a vita arról, hogy bizonyos külpolitikai és szankciós kérdésekben az egyhangúság hel